Történetem újra gondolva ......

Az ingatlanpiac ma már egészen máshogy működik, mint régen. Sokszor érzem úgy, mintha az egész világ átváltott volna egy teljesen új gondolkodásmódra, ahol minden egy kattintásnyira van. Régen elég volt megkérdezni a barátot, az ismerőst: „Neked bevált? Jó volt?” És ha igen, akkor nem gondolkodtunk tovább. Volt benne egyfajta egyszerűség, ami mára megkopott.

Ma már senki sem így dönt. Ha kell valami, először telefon. Keresés. Vélemények. Tapasztalatok. Kritikák. Elemzések. Sokszor annyi információ jön szembe, hogy a végére az ember már azt sem tudja, mi volt az eredeti kérdés.

Csak az ingatlan ettől még nem lett könnyebb történet.

Ez nem egy online rendelés. Nem egy összehasonlító táblázat. Egy otthon nem „termék” abban az értelemben, ahogy a világ ma gondolkodik. És mivel az emberek nagy többsége életében legfeljebb egyszer-kétszer találkozik ezzel a helyzettel, teljesen természetes, hogy bizonytalan, hogy óvatos, hogy keresi a kapaszkodót.

Én pedig közben itt vagyok 2006 óta.Ennyi év után az ember akarva-akaratlanul is megváltozik. Másképp látja az embereket, a helyzeteket, az ingatlanokat, a döntéseket. Azt hiszem, az elmúlt közel húsz év alatt megtanultam azt, hogy ez az egész szakma sokkal inkább szól érzelmekről, félelmekről, bizalomról — mint négy falról vagy egy helyrajzi számtól.

Láttam már kapkodást, láttam már bátortalanságot, láttam már örömöt és csalódást is. Olyanokkal is találkoztam, akik túl sokat reméltek, és olyanokkal is, akik túl keveset hittek el magukról. De a közös mindig ugyanaz volt: mindenki szeretett volna biztos lenni abban, hogy jól dönt.

A legérdekesebb, hogy ahogy régen a termékeket ajánlották az emberek egymásnak, ma a szakembert adják tovább. Furcsa érzés „terméknek” lenni, de közben megtisztelő is. Mert azt jelenti, hogy valamit jól csinálok: valaki úgy érezte, velem könnyebb volt, átláthatóbb, tisztább a folyamat.

És ez adja a felelősség súlyát is.Nem vagyok mindenható, nem tudok mindenkinek mindenre megoldást adni — de azt mindig elmondom, amit látok. Amit tapasztalok. A valóságot, nem a csomagolt verziót. Nem ígérek olyat, amit nem tudok teljesíteni, és nem mondok olyat, amit nem gondolok komolyan.

Ha vásárolni szeretnél, de nem látod, merre indulj; ha eladnál, de eleged van a jópofizásból és az üres tanácsokból; ha csak szeretnél tisztábban látni egy zsúfolt piacon — akkor itt vagyok. Ebben tudok segíteni. A folyamatban. A gondolkodásban. A döntésben. Mindabban, amit sokan alábecsülnek, pedig pont ott kezdődik el a valódi munka.

Amikor ezt a történetet régebben megírtam, már akkor is ugyanezek a gondolatok voltak bennem. Azóta a világ hangosabb lett, a tempó gyorsabb, a kérdések többek — de az emberek belül ugyanazok maradtak. Most, 2025 végén azt érzem, hogy minden eddigi történet, minden találkozás hozzátett valamit ahhoz, ahogy ma gondolkodom erről a szakmáról.

És igen, a gondolataim már lassan átlépnek 2026-ba. Abba, hogy lehet ezt még őszintébben, még tisztábban, még emberibben csinálni.

Ez vagyok én ebben a szakmában.Ennyi év után is ugyanazzal a hozzáállással:segíteni jól dönteni — tisztán, nyugodtan, emberi módon.

Állok rendelkezésére!